Pedagógiai program 2013

 Tatabányai Sárberki Általános Iskola

Pedagógiai Programja 2013

Mottó: „Csak úgy ismerhetünk meg igazán bármit, ha tudjuk, hogyan keletkezett és fejlődött.” /Spencer/

Tartalom

  1. Bevezető. 10
  2. Helyzetelemzés. 11

2.1       A Sárberki Általános Iskola székhely helyzetelemzése. 11

2.2       A Móra Ferenc Általános Iskola telephely helyzetelemzése. 13

3.  Nevelési program.. 15

3.1       Pedagógiai alapelveink – iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása. 15

3.2       Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai és eljárása. 19

3.3       A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 22

3.4       Az iskolai egészségnevelési program.. 24

3.4.1     Az egészségfejlesztés iskolai feladatai, tevékenységformái 24

3.4.2     Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok. 28

3.5       Iskolai környezeti nevelési program.. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3.6       A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 37

3.7       A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák. 38

3.8       A pedagógusok helyi intézményi feladatai 46

3.9       Az osztályfőnöki munka tartalma. 51

3.10     A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje  60

3.11     Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 68

3.11.1     Az iskola közösségeinek együttműködése. 68

3.11.2     2.Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai,  együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 73

3.12     A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 75

3.13     Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 78

4. Helyi tanterv. 80

4.1       A választott kerettanterv megnevezése. 84

4.2       A kötelező tanórai foglalkozások időkerete 10%-ának felhasználása. 85

4.3       A választott kerettanterv feletti óraszámok és évfolyamonkénti bontása. 87

4.3.1     Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon (székhely) 87

4.3.2     Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon (székhely) 87

4.4       A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 91

4.5       A magasabb évfolyamra lépés feltételei 92

4.6       A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 94

4.7       A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése  96

4.8       Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja. 104

4.9       A tanulók fizikai állapotának mérése. 105

4.10     A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 106

4.11     Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása. 107

4.12     A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 108

4.13     Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 109

4.13.1     Az iskola egészségnevelési elvei 109

4.13.2     Az iskola környezeti nevelési elvei 109

4.14     A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések. 111

4.14.1     A pedagógiai program érvényességi ideje. 111

4.14.2     A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata. 111

4.14.3     A pedagógiai program módosítása. 111

4.14.4     A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala. 112

 

Az intézmény és telephely feladat ellátási rendje

Intézmény neve:                    Sárberki Általános Iskola

Székhelye:                              2800 Tatabánya, Sárberki ltp. 503.

Telephelye:                             Móra Ferenc Általános Iskola

(2800 Tatabánya, Esztergomi u. 6.)

Az intézmény alapítója:        Tatabánya Városi Tanács VB

(Tatabánya, Felszabadulás tér 4.)

Az alapítás időpontja:                       1979. szeptember 1.

Az intézmény közfeladata:   közoktatás

Az intézmény alaptevékenységei: alapfokú oktatás

Az alaptevékenység szakágazati besorolása: 852010

Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatok:

562913        Iskolai intézményi étkeztetés

852011       Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852012        Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852021       Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852022       Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852013       Telephelyén nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852023       Telephelyén nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

855911       Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912       Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855914       Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915       Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

852000       Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

931204       Iskolai diáksport tevékenység és támogatása

841907       Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

682002       Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

910121       Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

Az intézmény közoktatási törvény szerinti típusa: általános iskola

OM száma: 031847

Az intézmény törzsszáma: 387820

Az intézmény tagozatai és évfolyamainak száma: nappali tagozatos, nyolc évfolyamos általános iskola

A feladatellátást szolgáló vagyon:

helyrajzi száma: 11569

címe: 2800 Tatabánya, Sárberki ltp. 503.

helyrajzi száma: 11155

címe: 2800 Tatabánya, Esztergomi u. 6.

A tárgyi eszközöket az intézmény leltára tartalmazza.

A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jogot Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja, kezelési jogával megbízza az intézmény igazgatóját.

Az intézmény SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse az intézmény igazgatója.

Az intézmény maximális tanulólétszáma:                       1092 fő

       Sárberki Általános Iskola székhelyén:            588 fő

       Móra Ferenc Általános Iskola telephely:       504 fő

Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata:

Székhely:

Sárberki Általános Iskola

2800 Tatabánya Sárberki lakótelep 503.

Telephely:

Sárberki Általános Iskola telephelye

Móra Ferenc Általános Iskola

2800 Tatabánya, Esztergomi u. 6.

Használatára jogosultak köre:

– igazgató

– igazgatóhelyettesek

A bélyegzők leírását és használatának rendjét külön szabályzat tartalmazza

Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el.

Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik.

Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.

 

Jelen Pedagógiai program tartalmazza a jelenleg érvényben lévő Pedagógiai program jogszabály szerint továbbra is kötelező elemeit, valamint a hatályos jogi szabályzók által előírt új tartalmi elemeket. Az új Pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől válik hatályossá. Az eddig alkalmazott pedagógiai program Helyi tantervének bizonyos elemei 2015. augusztus 31-én kifutó rendszerben hatályát vesztik.

A pedagógiai program tartalmát meghatározó jogszabályok

  • 2012. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (Nkt.),
  • 2012. évi CXXIV. törvény a Nemzeti köznevelési törvény módosításáról,
  • 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról,
  • 26/2013. (II. 12.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról,
  • 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
  • 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendelet módosításáról
  • 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT),
  • 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről,
  • 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet módosításáról,
  • 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,
  • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,
  • az intézmény Alapító okirata

A Pedagógiai program kifutó részeit illetően az alábbi jogszabályok hatályos rendelkezései:

  • az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,
  • 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,
  • 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,
  • a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvéről,
  • a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről,
  • 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról,
  • 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és a tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról.

 

1.   Bevezető

A Sárberki Általános Iskola 1979 óta működik, a Nemzetközi Gyermekévben adták át rendeltetésének.

Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola. A fenntartó által kiadott Alapító Okirat szerint fő feladatunk az iskolaérett, tanköteles korú gyermekek műveltségének megalapozása, illetve az alapkésségek kialakítása. A normál osztályok mellett a Sárberki Minerva Alapítvány által támogatott képességfejlesztő osztály is működik, amely a tehetséggondozást tűzte ki célul.

Korlátozott létszámban (osztályonként 2-3 fő) ellátja a tanulásban akadályozott, az ép értelmű, testi, hallás, látás és beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását.

Pedagógiai programunk az alapkészségek kialakításán túl megismerteti a gyermekekkel az informatika oktatás alapjait. Nagy hangsúlyt fektetünk a differenciált oktatásra, a felzárkóztatásra, és természetesen a tehetséggondozásra egyaránt. Fontos, hogy gyermekeink tudása használható legyen, az alapvető információkat helyesen tudják kezelni az életben.

Célunk az, hogy eleget tegyünk az oktatásban felmerülő korszerű igényeknek, módszereknek. Mivel iskolánkban tehetséggondozás, felzárkóztató képzés is egyaránt folyik, éppen ezért fő célunk a különböző egyéni képességgel rendelkező gyermekek optimális módon történő tanítása, nevelése.

Telephelyünk a Móra Ferenc Általános Iskola Újváros legrégibb általános iskolája. E helyen 1952 óta folyik a tatabányai gyerekek oktatása, nevelése. Elkészülte idején fiatal bányászcsaládok éltek ebben a városrészben. Kezdetben a tanulói létszám elérte, alkalmanként túlhaladta az 1200-1500 főt. A város terjeszkedése, új iskolák épülése, majd lakosainak fokozatos öregedése miatt az iskoláskorúak száma csökkent. Az intézményben német nemzetiségi nyelvoktatás folyik.

2.   Helyzetelemzés

2.1      A Sárberki Általános Iskola székhely helyzetelemzése

Iskolánk múltja, története arra kötelez bennünket, hogy nevelő-oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk iskolánk, a lakóhely történetének, hagyományainak megismertetésére, iskolánk, a lakóhely iránti szeretet felébresztésére, az itt élő különféle világnézetű és nemzetiségű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására – mindezt kiterjesztve a haza történelmének, hagyományainak megismertetésére és szeretetére is.

Intézményünk fenntartója a KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladataink:

A 6-14 éves iskoláskorú fiatalok részére biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást.

Felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére, valamint az alapvizsgára.

A társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek és igények kialakítása.

Az alapfeladatok megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A szülők igényeinek megfelelően megszervezzük a tanulók egész napos nevelését. Eleinte kizárólag a lakótelepen élő családok gyerekei jártak ide, végezték itt tanulmányaikat. Később, a városban elsőként tagozatként vezettük be az informatika tantárgy oktatását, s ezzel a csökkenő gyerek létszám mellett is tudtunk évfolyamonként 2-3 osztályt indítani. 1990. után országszerte és városszerte is jelentős mértékben csökkent a tanköteles gyerekek száma. Közülük egyre többen kis létszámú osztályba való elhelyezésről szóló javaslatot kaptak. Ezért a fenntartó kis létszámú osztályokat indított, az egyik ilyen osztály működtetését vállaltuk. A tantestület tanítói, tanárai meg akartak felelni az új feladatnak, ezért többen is fejlesztő pedagógusi szakképesítést szereztek. 2000 óta a tehetséggondozás került előtérbe. Ekkor indult nálunk az első képességfejlesztő, tehetséggondozó osztály a Minerva Alapítvány támogatásával. Az új feladatnak való megfelelés érdekében a tantestület ismét tanult, képezte magát. 2011. óta Tehetségpont vagyunk, sok tehetséges tanulónk méreti meg magát városi, megyei versenyeken, ér el kiváló helyezéseket, vagy nyer felvételt a nyolc- és hatosztályos gimnáziumi osztályokba. Az évek során az intézmény tanulóinak összetétele is megváltozott. Kifutottak a kis létszámú osztályok, a tehetséggondozó osztályoknak köszönhetően folyamatosan nő a tanuló létszám, város teljes területéről kérik felvételüket hozzánk. Iskolánk pedagógusainak köszönhetően nem csupán külsejében újult meg az iskola, belső tartalommal is meg tudtuk tölteni.

A tantestület folyamatosan megújulni képes, tagjai megalapozott szakmai tudással, nyitott szemlélettel és pedagógiai elkötelezettséggel rendelkező nevelőegyéniségek.

Tárgyi feltételeink jók.

Tornateremmel, sportudvarral, nyolcezer kötetes könyvtárral, interaktív táblákkal, továbbá jelentős számítógépparkkal rendelkezünk.

Harmadik osztálytól tanítunk informatikát. Emelt óraszámban oktatjuk az angol és német nyelvet 5- 8. évfolyamon.

Minerva osztályainkban néptánc, furulya, görkorcsolya oktatás folyik a magyar és matematika tantárgyakat bontott csoportban sajátítják el a gyerekek.

A tanórákon tanultak kiegészítésére sokrétű szakköri foglalkozáson nyílik lehetőség, amelyek többsége a különféle művészeti ágakban való tevékenykedést, elmélyedést teszi lehetővé a tanulók számára.

Nevelő-oktató munkánkban törekszünk alkalmazkodni a beiskolázási körzetünkben élő családok igen eltérő szociális és kulturális helyzetéhez.

Fontos feladatunknak tartjuk a tanulók családi körülményeit tapintatosan, objektíven feltárni. A hátránnyal induló, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára felzárkóztatást, a tehetséges, jó képességű gyermekek részére tehetséggondozást szervezünk tanórán és tanórán kívül. Ha kell, igényeljük iskolán kívüli partnereink – a pedagógiai, a szociális, az egészségügyi, a kulturális hálózat segítségét is.

Igyekszünk a társadalom, a szülők, a tanulók igényeit felmérni, azoknak megfelelni, egyeztetve a pedagógusok nevelési igényeivel.

Ezért fontos feladatunknak tartjuk olyan – szabad, független, emberséges, művelt, testileg, lelkileg egészséges – személyiségek nevelését, akik jó önismerettel rendelkeznek, ismerik képességeiket, lehetőségeiket, céljaikat, akik tisztában vannak céljaik eléréseinek alapvető módszereivel, képesek az önmegvalósításra.

2.2      A Móra Ferenc Általános Iskola telephely helyzetelemzése

Beiskolázási körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik; tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását.

Intézményünkben minden évfolyamon tapasztaljuk, ahogy a társadalomban úgy az iskolába érkező gyerekek között is tovább nőnek a különbségek.

Csaknem minden évfolyamon van sajátos nevelési igényű tanuló, akik nevelése- oktatása a többi gyerekkel azonos osztályban történik.

SNI-s tanuló, elsősorban tanulásban akadályozott és beszédfogyatékos

Ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

Iskolánk segíti a hátrányos helyzetű, jó képességű tanulókat:

  • 2006-ban indult a „Másként ugyanoda” inkluzív oktatás bevezetése c. HEFOP 2.1.6 pályázat. A pályázati lehetőséget kihasználva eszközöket, felszereléseket szereztünk be.
  • A pedagógiai program kiegészült a SNI-s tanulók eltérő tantervével, így lehetőség nyílt az integrált oktatásra. A pedagógusok továbbképzéseken készültek fel az integrált oktatásra.

Iskolánkban minden pedagógus rendelkezik a megfelelő szakirányú végzettséggel.  .

A szükséges fejlesztést főállású fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus végzi.

  • Biztosítjuk a tanulóknak: a reggeli és délutáni ügyeletet, a napközit, szakköröket, sportköröket.
  • Az intézmény személyi feltételeit 100%-os szakos ellátottsággal biztosítjuk.
  • A tantestület tagjai folyamatosan át- és továbbképzik magukat.
  • Függetlenített gyógypedagógus-fejlesztőpedagógus, iskolaorvos, védőnő segíti munkánkat.
  • Német nemzetiségi nyelvet oktatunk első osztálytól.
  • gazdasági és vállalkozási ismereteket oktatunk
  • speciális környezeti nevelés
  • sokszínű szabadidős tevékenység
  • tehetséggondozás

Iskolánk 18 tantermes iskolaként működik. Szaktantermeink: technika, művészeti, nyelvi, informatika, fejlesztő, kémia, tánc. A tantermek berendezése folyamatosan felújításra szorul. Szemléltető eszköz ellátottságunk megfelelő, pótlása folyamatos.

Könyvtárunkat tágas, olvasótermi résszel bővítettük.

Tantestület és az iskola minden dolgozója szellemi és fizikai energiáját arra fordítja, hogy probléma érzékenységével, rugalmasságával és hivatásszeretetével válaszokat keressen és találjon az iskolánkba járó tanulók együttképzésére, oktatására- nevelésére.

 

 

3.   Nevelési program

3.1      Pedagógiai alapelveink – iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

A Sárberki Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

  1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:

–          a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

–          a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

–          a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

–          diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

–          minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

–          az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

  • tanuló és tanuló,
  • tanuló és nevelő,
  • szülő és nevelő,
  • nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:

–          a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

–          iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

–          az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

–          fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

–          szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

–          törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

–          segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,

–          törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

–          szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:

–          rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

–          igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,

–          ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

–          nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében

–          biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

–          humánus,

–          erkölcsös,

–          fegyelmezett,

–          művelt,

–          kötelességtudó,

–          érdeklődő, nyitott,

–          kreatív, alkotó,

–          becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

–          képes a problémák érzékelésére és megoldására,

–           gyakorlatias,

–          képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

–          jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

–          van elképzelése a jövőjét illetően,

–          becsüli a tudást,

–          öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

–          ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

–          képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

–          tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

–          képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

–          a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

–          ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

  • nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
  • a természet, a környezet értékeit,
  • más népek értékeit, hagyományait,
  • az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

–          a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

–          ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

–          ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

–          ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

–          viselkedése udvarias,

–          beszéde kulturált,

–          társaival együttműködik,

–          szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

–          képes szeretetet adni és kapni,

–          szereti hazáját,

–          megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

–          szellemileg és testileg egészséges, edzett,

–          egészségesen él,

–          szeret sportolni, mozogni,

–          megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

3.2      Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai és eljárása

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

  1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
  2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
  3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
  4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
  5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
  6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
  7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
  8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
  9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
  10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

  1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
  2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek
  1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

 

– Követelés.

– Gyakoroltatás.

– Segítségadás.

– Ellenőrzés.

– Ösztönzés.- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése.

– Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása.

– Hagyományok kialakítása.

– Követelés.

– Ellenőrzés

– Ösztönzés.

  1. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

 

– Elbeszélés.

 

– Tények és jelenségek

bemutatása.

– Műalkotások bemutatása.

– A nevelő személyes

példamutatása.- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

– A követendő egyéni és   csoportos minták kiemelése   a közösségi életből.

  1. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

 

– Magyarázat, beszélgetés.

 

– A tanulók önálló elemző

munkája.- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

– Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak többsége a nyolcadik évfolyam végén:

–          minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

–          rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

–          ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

–          van elképzelése saját közelebbi és távolabbi jövőjéről, sorsáról.

3.3      A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

  1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5. A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8. A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

3.4      Az iskolai egészségnevelési program

3.4.1        Az egészségfejlesztés iskolai feladatai, tevékenységformái

A tanulók társas kapcsolataira többnyire a kiegyensúlyozottság jellemző. A gyerekek jól érzik magukat kis közösségükben, szeretik, elfogadják egymást. Néha előforduló jelenség, hogy jobban érzik magukat felnőttek társaságában, vagy szeretnek egyedül lenni.

A szorongás, depresszív magatartás a tanulók kevés százalékát érinti. Ebben az esetben szoros összefüggés figyelhető meg a szorongás és a szomatikus panaszok között. A depresszív magatartás testi tüneteket is okozhat, amely iskolakezdéskor, félévi és év végi értékeléskor kerül előtérbe.

A legkiterjedtebb problémát a tanulók figyelmével kapcsolatban tapasztaltunk. Gyakori a tartós figyelem hiánya, nehezen követik az utasításokat, a teljesítmény ennél fogva gyengül.

A deviáns viselkedés, az agresszivitás alsó  tagozaton kisebb, viszont felső tagozaton nagyobb számban fordul elő. Erős indulatokkal, dühkitörésekkel, feltűnősködő, fölényeskedő magatartással elég gyakran találkozunk. Tanulóink többségére a káros szenvedélyek elutasítása a jellemző. Felső tagozaton kis számban vannak olyan tanulók, akik iskolán kívül rendszeresen dohányoznak. A többség azonban nagyra értékeli, ha valaki leszokik a dohányzásról. Fontosnak tartják a személyes példamutatást. Egyetértenek azzal, hogy a dohányzás káros az egészségre.

Az alsó tagozatos tanulók teljes egészében elutasítják az alkoholfogyasztást. A felső tagozaton már több tanuló fogyasztott alkoholt, ők igazán nem látják az alkoholfogyasztás veszélyeit. De a nagyobb rész elutasító magatartást tanúsít. Tanulóink a kábítószer fogyasztást teljes egészében elítélik.

Az egészséges táplálkozással kapcsolatban negatív tapasztalatunk van. Túlszínezett, káros segédanyagokat tartalmazó édességet, rengeteg chipset fogyasztanak gyerekeink. Folyadékként szénsavas üdítőket isznak, egyoldalúan táplálkoznak.

A helyzetelemzésben foglaltak határozzák meg az elérendő célokat, és az elérésükhöz szükséges feladatokat.

Kiemelt feladatok:

  • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
  • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
  • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
    • a táplálkozás,
    • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
    • a családi és kortárskapcsolatok,
    • a környezet védelme,
    • az aktív életmód, a sport,
    • a személyes higiénia,
    • az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
    • a szexuális fejlődés területén.
  1. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
 Iskolavezetőség  Támogatja az egészségnevelési programot. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Figyelemmel kíséri és aktívan fellép az iskolai bántalmazások ellen.

A minőségi munka részeként értékeli a tevékenységet. Pedagógusok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes egészségügyi tartalmakat. Dekoráció, kiállítások, programok szervezői, résztvevői, segítői. Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva az egészségneveléshez kapcsolódó tartalmakat dolgozzák fel.

Iskolaorvos, fogorvos, védőnők Osztályfőnöki órákon előadásokat tartanak az egészséges életmóddal, a szexuális neveléssel kapcsolatban.

Az iskolaorvos, fogorvos szűrővizsgálatokat tart. Diákok Nagy számban vesznek részt a programokban. Szülők Az iskola által szervezett elődadásokon vesznek részt.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

  1. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:
  • testnevelés órák;
  • játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;
  • az iskolai sportkör foglalkozásai;
  • tömegsport foglalkozások;
  • Környezetismeret
  • a test alapvető felépítése, működése
    • az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzői
    • Természetismeret
    • Az emberi egészséget veszélyeztető tényezők
    • Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata
    • Az étrend szerepe az egészséges táplálkozásban
    • Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a kábítószerek egészségkárosító hatása
    • Az emberi szexualitás
    • Családi élet és kapcsolatok
    • Elsősegély-nyújtási ismeretek
    • Biológia, egészségtan
    •   környezet- egészségügyi problémák
    •   egészségügyi problémák megelőzése és mérséklése
    •   testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikák
    •   elsősegély-nyújtási ismeretek
    • Technika és  életvitel
    • egészséges táplálkozás, táplálkozási szokások bemutatása, a konyha tisztasága
    • környezetkímélő konyhai tevékenységek,
    • háztartási hulladék kezelése, szelektív hulladékgyűjtés,
    • tápanyagszükséglet, az energiaszükséglet és az életmód összefüggései
    • élelmiszerek tartósításának egészségügyi szempontjai
    • öltözködés, személyes higiénia,
    • Fizika
    • az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés)
    • a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közti analógiák
    • Kémia
    • az emberi szervezetre káros anyagok megismerése, használatuk csökkentése

2. Ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek (évente 10 osztályfőnöki óra keretében)

  • Az ember testi, lelki sajátosságai, viselkedési formái
  • serdülőkori változások
  • viselkedés, önismeret, önfegyelem
  • Bőr-, szépségápolás és öltözködés
  • Mozgás
  • napirend, bioritmus
  • mozgásszervi elváltozásokat javító speciális gyakorlatok
  • Az egészséges táplálkozás
  • Nemiség, szexualitás
  • Betegség, egészség
  • megelőzés
  • fertőzés, védőoltások
  • Élvezeti szerek, szenvedélybetegségek
  • nikotin, alkohol, kábítószer, energiaital
  • veszélyforrások, veszélyhelyzetek
  • lakásban, iskolában, utcán
  • tűzbiztonsági tudnivalók
  • közlekedési táblák, szabályok
  • Az egészséges környezetért!
  • Elsősegély-nyújtási ismeretek

3. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

  • szakkörök
  • minden évben gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;
  • minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

4. Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

  • félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;
  • a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

3.4.2         Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

  1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
  • ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
  • ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
  • ismerjék fel a veszélyhelyzeteket;
  • tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
  • sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
  • sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

  • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
  • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
  • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében

  • tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
  • támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

  • a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia, egészségtan
  • rovarcsípések
  • légúti akadály
  • artériás  vérzés
  • komplex újraélesztés
kémia
  • mérgezések
  • vegyszer okozta sérülések
  • savmarás
  • égési sérülések
  • forrázás
  • szén-monoxid mérgezés
fizika
  • égési sérülések
  • forrázás
testnevelés
  • magasból esés

 

  • az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek:
  • teendők közlekedési baleset esetén,
  • segítségnyújtás baleseteknél;
  • a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja;
  • az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

  • szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
  • minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt bevonásával;

Módszerek:

  • önálló szervezésű programok
  • meghívott előadók, szakemberek felkérése
  • versenyek szervezése (plakátkészítés, egészséges étrend összeállítása)
  • kirándulások
  • a város szociális hálózatához való csatlakozás
  • problémamegoldó gyakorlatok
  • szituációs játékok
  • részvétel a helyi egészségvédelmi programokon
  • az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenése
  • a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére vonatkozó programok szervezése

Taneszközök:

A nevelői szobában mentőládák vannak az alapvető felszerelésekkel.

Kommunikáció:

  • Iskolán belül:

Munkaértekezleteken foglalkozunk az egészségnevelés témakörével.

Az iskolagyűlések is aktív színterei ennek a témának.

  • Iskolán kívül:

A szülőknek előadásokat szervezünk.

A szülői értekezleteken az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket az egészségvédelemmel – neveléssel kapcsolatos kérdésekről.

Továbbképzések:

Nevelési értekezleten foglalkozunk a témával. A pedagógusok a lehetőségek függvényében helyi, megyei és országos továbbképzéseken vesznek részt.

Értékelés

  • Átfogó értékelés

Minden tanév végén a tanévzáró értekezleten átfogó értékelést végzünk. Feltárjuk a hiányosságokat, értékeljük a célok és feladatok megvalósításának sikerességét.

Az eredmények függvényében ha szükséges, újabb célkitűzéseket és végrehajtási tervet kell készíteni.

  •  Folyamat értékelés

Olyan kérdésekre kapunk választ, hogy hogyan fogadják a diákok a programot, hányan vesznek részt rajta, hányan jelentkeznek olyan szakkörbe, amelyek az egészséggel közvetlen kapcsolatban vannak.

drogmegelőzési stratégia

  •  Jövőkép

Célunk, az hogy olyan tanulókat bocsássunk ki 8. év végén, akikben erős a motiváció az egészséges életvitelre, képesek a felnőtt társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy felvértezetté tegyük őket, hogy ellent tudjanak állni a drog- csábításoknak.

  • Prioritások
  • az iskolai eszközrendszerre hatók
    • a tantestület mentálhigiénéjének javítása
    • a tanulókra ható
      • a droggal kapcsolatos ismeretek elmélyítése, a nemet mondási készség fejlesztése
      • a szülőkre ható
        • együttműködés, hatékonyabb bevonásuk a nevelési feladatmegosztásba
        • Célok megfogalmazása
        • az iskolai működésre hatók
          • a drog prevenciós munka kidolgozása
          • az iskolai eszközrendszerre hatók
            • az ifjúságvédelmi felelős, a DÖK kapcsolattartó, az egészségnevelő, a drogügyi koordinátor alkalmazottak továbbképzése
            • a tanulókra hatók
              • szakköri tevékenység
              • egészségmotiváció kialakítása
              • a szülőkre ható
                • együttműködés az SzK-val
                • a „külvilág” felé való kommunikációra hatók
                  • a PP megismerhetővé tétele

Programtervezés

  • Általános programok
  • tematikus előadások
  • az egészségnevelő és a drogügyi koordinátor feladatainak meghatározása
  • szakköri tevékenység
  • tanórai keretbe ágyazható egészségnevelési, drog prevenciós módszerek alkalmazása
  • DÖK programok
Tantárgy Téma
Biológia, egészségtan A drogok szervezetre gyakorolt hatásai
Kémia A drogok szervezetkárosító anyagai
 
Testnevelés Egészséges életmódra nevelés
Informatika Drog enciklopédia tanulmányozása
Földrajz Drogtermelés a világban, drog-terjesztés
Irodalom A drogok befolyásoló szerepe az alkotó munkában

Környezeti nevelés

A fenntarthatóságra nevelés és a fenntarthatóság tanulása egyre elfogadottabb, melynek követelményei a Nat-ban több szinten is megjelennek.

A NAT-ban leírtak szerint:

„A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását.”

Célunk a környezettudatos magatartás kialakítása. A fenntarthatóságot segítő életvitel megismerése, gyakorlása a mindennapokban. Az anyag- és energiatakarékos szemlélet, életmód megalapozása (közlekedés,fűtés, csomagolás, étkezés, szelektív hulladékgyűjtés,újrahasznosítás).

Kiemelt feladatunk, hogy a környezetvédelem, a tudatos fogyasztói magatartás, az egészségkultúra ne csak egy-egy órai tananyag legyen, hanem szervesen épüljön be a műveltségterülethez köthető tantárgyak, tanórák tevékenységrendszerébe.

Az Ökoiskola cím elnyerésére szolgáló Munkatervet elkészíti a környezet nevelési munkacsoport, melyhez mindenkinek joga van javaslataival, észrevételeivel hozzájárulni.

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

–          a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

–          tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

–          a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

  • a környezet fogalmával,
  • a földi rendszer egységével,
  • a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
  • a környezetvédelem lehetőségeivel,
  • lakóhelyünk természeti értékeivel,
  • lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
  1. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
  2. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a)      a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz, Technika, életvitel tantárgyak tananyagai

  • Környezetismeret
  • élővilág sokszínűsége
  • élőlények egyedi, megismételhetetlen volta
  • az ember felelőssége az élővilág megőrzésében
  • Természetismeret
  • a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezése
  • helyes környezeti attitűdök
  • környezettudat fejlesztése
  • Kémia
  • környezetbiztonsághoz szükséges ismeretek
  • környezeti elemek egyszerű vizsgálata
  • környezetszennyező anyagok
  • Földrajz
  • közvetlen élő és élettelen környezet
  • környezetben lezajló változások
  • globális problémák, azok megelőzési, mérséklési lehetősége
  • Biológia
  • a földi élővilág sokfélesége
  • az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszer
  • Technika és életvitel
  • technika okozta környezeti károsodások, megelőzésük módjai
  • környezetgazdálkodás
  • biokertészeti ismeretek
  • komposztálás folyamata
  • környezetbarát technikák
  • természetes anyagok
  • szelektív hulladékgyűjtés
  • veszélyes hulladékok elhelyezése
  • megújuló energiahordozók
  • üvegházhatás, globális felmelegedés következményei
  • takarékoskodás az anyaggal és az energiával
  • tudatos vásárlási szokások megalapozása
  • fenntarthatóságot segítő életvitel bemutatása

b)      Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

c)      A környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

  • minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére
  •  évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Víz világnapja”, a „Föld napja” , a „ Madarak, fák napja” vagy a „ Környezetvédelmi világnap” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára
  • a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában
  • a veszélyes hulladékok közül iskolánkban szárazelem-gyűjtés folyik
  • szakköri foglalkozásokon tanulói kísérletekkel, megfigyelésekkel irányítjuk rá a gyerekek figyelmét a környezetszennyezés következményeire
  • túrázásokon megismertetjük környezetünk élővilágát
  • tanulóink megyei és országos természetvédelmi versenyeken vesznek részt (Kaán Károly, Hermann Ottó, Curie Versenyek)
  • DÖK nap keretében környezetvédelemmel is kapcsolatos feladatokat készítünk
  • napközis, szabadidős foglalkozásokon a tanulók sokat tartózkodnak a szabad levegőn
  • minden év májusában hulladékgyűjtést szervezünk, ahol nagy mennyiségű újrahasznosítható papírt és fémet gyűjtünk
  • év közben a tisztasági őrjárat keretében ellenőrizzük az osztálytermek rendjét és tisztaságát
  • az esztétikus környezet megteremtésére az ízlésesen dekorált osztálytermek, a sok cserepes virág, az aktualitásokat tartalmazó faliújság is hozzájárul

3.5      A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

  1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása

3.6      A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

  1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

a)      Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

b)      A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

c)      A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

d)     Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység.

A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:

–          Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

–          A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

–          Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

–          Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

–          Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

–          A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

–          A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

  1. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:

a)      Hagyományőrző tevékenységek

  • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, március15-e évfordulóján, június 04-én, karácsonykor,  a  8. osztályosok ballagásakor.
  • Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, június 04-én a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján.
  • Márton nap, Mihály nap, Luca nap, Mikulás, Gergely nap, DÖK nap
  • Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra.
  •  Fontos feladat a telephely névadójának, Móra Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról, a különféle iskolai és városi szintű Móra Ferenchez kapcsolódó rendezvények megszervezése,

b)      Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

c)      Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

d)     Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

  • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.
  • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.
  • További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt (szakkörök, egyéni tehetséggondozás, gazdagító foglalkozások, tehetséggondozó műhelyek) .
  • A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,
  • akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,
  • akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.
  • Minerva-program
  • A Sárberki Minerva Alapítványt egy innovatív tanítói csoport kezdeményezésére hoztuk létre iskolánkban 2000-ben azzal a céllal, hogy tanulóink sokirányú fejlesztését, a tehetséges gyerekek gondozását, felkészítését az Alapítvány nyújtotta eszközökkel oldjuk meg, és saját munkánkat színvonalasabbá, hatékonyabbá, eredményesebbé tegyük.
  • Pedagógiai kutatások vizsgálták a tanulói eredményesség és az osztálylétszám összefüggéseit, és bizonyították, hogy hagyományos módszerek alkalmazása mellett is eredményesebb a kisebb létszámú csoportban végzett munka.
  • Az alapítványi osztályokban csoportbontásban dolgozunk, s emellett osztályainkban – a nem alapítványiakban is- korszerű pedagógiai módszerekkel és eszközökkel erősítjük fel a csoportbontás hatékonyságát. (projectmódszer, kooperatív technikák, drámapedagógia, folyamatos differenciálás)
  • Az alsós  alapítványi osztályokban két pedagógus van jelen a napi munkában, akik tantárgycsoportokat tanítanak, folyamatosan összehangolják tevékenységüket, ezzel is biztosítva a tantárgyak közti koncentrációt.
  • A program célja, hogy tanulóinkat képességeikhez és önmagukhoz mérten differenciáltan fejlesszük. Ennek egyik hatékony eszköze, hogy megtanítjuk őket tanulni, a fogékonyságukat és érdeklődésüket kihasználva változatos módszerekkel, folyamatos tevékenykedtetéssel tesszük őket érdekeltté a tudás megszerzésére.
  • A csoportokon belül átlátjuk a gyerekek munkáját, és délután olyan játékos, mozgásos foglalkozásokat tartunk, biztosítunk, amelyek az alapkészségeket, képességeket erősítik, segítik a tananyag beépülését. (írástanítás, gyurmázás, gyöngyfűzés, stb)
  • A délutáni foglalkozások alaptevékenysége a néptánc, amely fejleszti többek között a ritmusérzéket, a koncentrációt, a mozgáskoordinációt, közösségi élményt nyújt, megismerjük hagyományainkat, a régi gyerekjátékokat, népszokásokat, általa őrizzük a népi kultúrát.
  • Minden 1-4. osztályos tanulónk heti két alkalommal vesz részt néptánc foglalkozáson. Felső tagozaton önkéntesen választható, így nívócsoport működik.
  • Az alapítványi támogatásból számos más foglalkozást is tudunk biztosítani, főként olyat, amely a néptánchoz hasonlóan sokoldalú fejlesztést biztosít (görkorcsolya, foci, röplabda, kosárlabda, furulya, énekkar, népi ének, kézműves foglalkozások, tehetséggondozó szakkörök.).
  • Emellett könnyen eljuthatunk múzeumokba, színházakba, koncertekre, erdei iskolába, mert az anyagi feltételeket az alapítvány biztosítja.
  • Az alapítványi osztályokban is ugyanazt, az iskola Pedagógiai Programjában és helyi tantervében megjelölt tartalmakat tanítjuk, de a csoportbontásnak köszönhetően lehetőség van az ismeretek elmélyítésére.
  • Az alapítvány minden általa vásárolt taneszköz használatát a nem alapítványi osztályok számára is biztosítja.
  • Fontosnak tartjuk a szemléltetést, a konkrét tapasztalást, a tevékenykedtetést, hogy az olvasott, látott, hallott ismeret jobban beépüljön, bevésődjön.
  • A folyamatos tehetséggondozásnak köszönhető, hogy városi, megyei versenyeken kiemelkedő eredményeink születtek az utóbbi  években, és több alkalommal jutottunk be országos versenyekre is humán és reál tárgyakból egyaránt.
  • Tanulóink művészeti produkcióikkal fellépnek iskolai rendezvényeinken és városi bemutatókon, megnyitókon (Ablaknyitogató, Almakoncert).
  • Az alapítvány segítségével nyári tábort szervezünk – ezzel is segítve a gyerekek nyári felügyeletét-, ahol tartalmas programokat biztosítunk táborozó gyerekeinknek.
  • A Minerva-program az iskolai élet minden területén segíti, gazdagítja mind a tanulók és szülők életét, mind a pedagógusok munkáját, alkalmazhatjuk mindazt a felhalmozott tudást, amelyet a kislétszámú osztályokba járó gyerekek fejlesztéséhez és a tehetséges tanulók gondozásához az évek során megszereztünk.

Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók

  • egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,
  • fejlődésének elősegítése,
  • a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben.

A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.

e)      Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

f)       Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

g)      Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

h)      Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.

i)        Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy autóbuszos tanulmányi kirándulásokat szerveznek a szűkebb és tágabb lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

j)        Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

k)      Erdei iskolák, sí tábor, egyéb táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, a sí tábor, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

l)        Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

m)    Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

n)      Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

  • o)      Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

p)      Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

3.7      A pedagógusok helyi intézményi feladatai

  1. A pedagógusok alapvető feladatai

–          A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

–          Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

–          Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

–          Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

–          A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

–          Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

–          Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

–          A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

–          A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

–          Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

–          A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

–          Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

–          A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

–          Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

–          A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

–          Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

–          A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

–          A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

–          Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

–          A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

3. A tehetséges tanulók gondozása

–          Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

–          Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

–          Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

–          A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

–          A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

–          Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

–          A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

–          A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

–          A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

–          Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

–          Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

–          Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

–          Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

–          A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

–          Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

–          Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

–          Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

7. Munkafegyelem, a munkához való viszony

–          A munkaköri kötelességek teljesítése.

–          Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

–          Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

–          Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében

–          Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

–          Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

–          Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

–          Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés lehetőségei

–          Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

–          Továbbképzéseken való részvétel.

–          A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

–          Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

10. Az iskolai munka feltételeinek javítása

–          Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

–          Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

–          Az iskolai alapítvány működésének segítése.

–          Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

–          Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

–          Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

–          Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

–          Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

–          Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12. Aktív részvétel a tantestület életében

–          A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

–          Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

–          Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

13. Az iskola képviselete

–          A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

–          Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

–          Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

–          Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. (Tehetséghíd)

–          Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

–          A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

–          Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

14. A vezetői feladatok ellátása

–          Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

–          Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

–          A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

–          A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

–          Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

–          Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

–          Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

3.8      Az osztályfőnöki munka tartalma

  1. Az osztályfőnök feladatai

–          Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

–          Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

–          Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

–          Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

–          Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

–          Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

–          Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

–          Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

–          Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

–          Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

–          A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

–          Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

–          Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

–          A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

–          Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

–          A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

–          Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

–          Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

–          Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

–          Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

–          Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

–          Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

–          Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

–          Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

–          Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

–          A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

–          Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

–          A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

–          Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

–          A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

–          Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

–          Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

–          Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

–          Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

–          Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

–          Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

–          Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

–          Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

2. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a)      A tanév elején összeállított munkaterv

–          Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

–          Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

–          Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

–          Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

–          Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

–          Az osztály diákközösségének vezetői.

–          Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b)      Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

–          Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

–          Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

–          Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

 

3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

–          Tanulók száma, ebből leány

–          Állami nevelt (gondozott)

–          Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

–          Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

–          Sajátos nevelési igényű tanuló

–          Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

–          Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

–          Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

–          Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

–          Más településről bejáró tanuló

–          Nem magyar állampolgár

–          Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

–          Tanulók száma

–          Osztályozott tanulók száma és aránya

–          Osztályozatlan tanulók száma és aránya

–          Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

–          Az osztály tanulmányi átlaga

–          Kitűnő tanulók száma és aránya

–          Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

–          Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

–          Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

–          Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

–          Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

–          Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

–          A bukások száma tantárgyanként

–          A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

–          Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

–          Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

–          Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

  • A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)
  • Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
  • A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
  • A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
  • A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
  • Továbbtanulás iskolatípusok szerint
  • Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
  • Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
  • Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
  • Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén

–          Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

–          Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

–          A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

–          Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

–          Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

–          A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

–          A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

–          Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

  • Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
  • Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
  • A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

4. Az osztályfőnöki órák témái

a)      Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin

–          A házirend szabályainak megbeszélése.

–          Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

–          Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

–          Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

–          Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

–          Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

–          A kerékpáros közlekedés szabályai.

b)      Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

–          Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.

–          Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

–          Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

–          Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.

–          Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

–          Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

–          Megemlékezés az iskola névadójáról.

–          Osztálykirándulás előkészítése.

c)      Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően

–          A tanulást is tanulni kell

–          Tanulást segítő tevékenységek

–          Egészséges életrend

–          A helyes napirend kialakítása

–          A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége

–          Ünnep a családban

–          Az ünnepek szerepe az emberek életében

–          Ismerem-e önmagam?

–          A megismerés forrásai

–          Baráti kapcsolatok

–          Részvétel a házi munkában

–          A nyári szünidő tervezése

–          A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás

–          Fiúk és lányok barátsága

–          A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság

–          Igazmondás, hazugság

–          A serdülők biológiai és higiéniai problémái

–          Fejlesztő játékok tanulása

–          Tudni illik, hogy mi illik

–          Illemtan a gyakorlatban

–          Lakásunk kultúrája

–          Pályaválasztásra készülünk

–          Önállóság a tanulásban

–          Konfliktusok az osztályban

–          Igaz barátok az osztályban

–          A kulturált magatartás szabályai

–          Viselkedés ünnepi alkalmakkor

–          Bírálat, önbírálat

–          A család funkciói

–          Konfliktus a családban

–          Fizikai és szellemi munka

–          A pénz szerepe életünkben

–          Ápolt, divatos megjelenés

–          Hogyan rendezném be otthonomat?

–          A vendéglátás illemtana

–          A határainkon túl élő magyarság

–          Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban

–          Az étkezési kultúra

–          Az iskolaválasztás gondja

–          A család pályaválasztási elképzelései

–          Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában

–          Törekvés a harmonikus életre

–          Jövőnkre készülünk

–          Harcban önmagunkkal

–          Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban

–          Ügyintézés a mindennapokban

–          Barátság, szerelem, szexualitás

–          Házasság és család, a felbomló család

–          Hétköznapok és ünnepek a családban

–          Korunk jellemző betegségei

–          A fiatalkori bűnözés

–          A hivatalos helyen való viselkedés illemtana

–          Különféle tanulási módszerek

–          A jó időbeosztás, a helyes napirend

–          Közösségfejlesztő játékok

–          A kulturált viselkedés alapjai, illem

–          Ismerős, haver, barát

–          Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása

–          Árulkodás, becsület, “betyárbecsület”

–          Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség

–          Közlekedési szabályok, utazási illemtan

–          Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények      megbeszélése

–          Megjelenés, öltözködés

–          A sport szerepe az egészséges fejlődésben

–          Helyem a családban, szüleink tisztelete

–          Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás

–          Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása)

–          Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye

–          A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása

–          Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége

–          Iskolai hagyományok megismerés

–          Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek.

–          Szerelem és házasság

–          Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.

–          Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése

–          Családi hagyományok, ünnepek

–          A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia

–          Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen

–          A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése

–          Megélhetés, gazdálkodás, jólét

–          Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága

–          Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink

–          Helyünk Európában

–          Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások

–          Az információszerzés lehetőségei

–          Családi munkamegosztás, segítés otthon

–          A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás

–          Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.)

–          Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása

–          Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

3.9       A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

  1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.
  2. Munkánk során kiemelten kezeljük

–          a sajátos nevelési igényű;

–          a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

–          a kiemelten tehetséges;

–          a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

3. Sajátos nevelési igényű tanulók

–          Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

–          A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

–          A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

–          Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

–          A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

  • gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
  • az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,
  • a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,
  • a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
  • a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
  • speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,
  • képességfejlesztő játékok, eszközök,
  • számítógépek fejlesztő programokkal.

 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésekor az 1993. évi LXXIX, valamint az 1996. évi LXXII módosított közoktatási törvény e területre vonatkozó jogszabályai és a 2/2005. (III. 1.) OM rendelete az irányadók.

Az Irányelvekben foglaltak alapján kiemelt cél, hogy:

  • A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a számukra megfelelő tartalmak közvetítése által valósuljon meg, segítse a sérült tanulók önállóságának fejlesztését, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedését.
  • Az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez.
  • Valósuljanak meg, illetve váljanak az iskola pedagógiai programjának, tanítási gyakorlatának tartalmi elemévé a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák.
  • A sajátos nevelési igényű tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalma ne terhelje túl, az alkalmazott módszerek egyéni lehetőségeikkel összhangban legyenek.

 

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek célja: a sajátos nevelési igényű tanulók sérült funkcióinak helyreállítása, újak kialakítása. A meglevő funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, illetve a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. A rehabilitációs fejlesztést az adott sérülésnek megfelelő végzettségű gyógypedagógus végzi.

A tanítók, tanárok – a differenciált óravezetés mellett – szaktantárgyi fejlesztő/rehabilitáló foglakozásokkal segítik a sérülésből adódó hátrányok kompenzálását. Kiemelten fontos a pedagógusok, gyógypedagógusok munkájának összehangolása az optimális fejlesztés megvalósítása érdekében. A gyógypedagógiai rehabilitáció megvalósulhat osztálytermi keretek között, illetve egyéni vagy kiscsoportos foglakozás formájában. A gyógypedagógus az integrált nevelés, oktatás során-együtt működik a pedagógusokkal, segíti a pedagógiai diagnózis, a szakértői véleményértelmezését. Segíti a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeihez igazodó optimális környezet kialakítását. Segítséget nyújt a speciális segédeszközök kiválasztásában, beszerzésében. Figyelemmel kíséri a sajátos nevelési igényű tanulók haladását, javaslatot tesz a fejlesztésirányára. Egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő tevékenységeket végez. Együttműködik a pedagógusokkal, a tantestülettel. Kapcsolatot tart a szülőkkel.

3.1 Mozgáskorlátozott tanulók

A mozgáskorlátozott tanulók esetében az önállóság, a mozgásos tevékenységek, a mozgásos tanulás lehetősége módosul. Mások a lehetőségei, a környezetéről, saját magáról szerzett tapasztalatai. Iskolai létüket meghatározza a hely és helyzetváltoztatási lehetőségei, az önkiszolgálás, a tárgy és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmények szintje. Mindezek az iskolai képzés teljes ideje alatt szükségessé teszik az egyénre szabott módszerek, technikák, eszközök alkalmazását.

A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei:

  • Törekedni kell a sérülésből adódó hátrányok csökkentésére.
  • A fejlesztés mindig az egyéni sajátosságoknak megfelelően történjék.
  • A mozgásnevelés feladatait ne az életkor, hanem a sérülés súlyossága határozza meg.
  • Kiemelt feladat az önállóságra nevelés, a felkészítés a felnőtt lét szerepeire.
  • Szükséges az akadálymentes környezet biztosítása.
  • Kiemelt figyelmet kell fordítani a reális énkép, önismeret, elfogadás kialakítására.

3.2 Látássérült tanulók

A látássérült tanulók esetében a sérülés következményeként számolni kell azzal, hogy mások a világról szerzett tapasztalatai, megismerő tevékenységei, alkalmazkodó képessége és ismeretszerzési lehetőségei. A látás hiánya vagy sérülése nemcsak a tanulás során okoz nehézséget, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei is. Mind ezek az iskolai képzés teljes ideje alatt szükségessé teszik az egyénre szabott módszerek, technikák, speciális eszközök (nagyító, olvasógép) alkalmazását.

A látássérült tanulók fejlesztésnek alapelvei:

  • Az önállóság fejlesztése, az egyéni sajátosságoknak megfelelő mértékben.
  • Speciális segédeszközök használatának kialakítása, az érdeklődés felkeltése a környező világ iránt.
  • Működő érzékszervek fokozott kihasználása.
  • Az akarati tulajdonságok erősítése.
  • A szem egészségét védő magatartási szokások kialakítása, fejlesztése.
  • Az önbizalom és az önkritika reális egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása.

3.3 Hallássérült tanulók

A hallássérült tanulóknál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt eltér a nyelvi kommunikáció, a szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése, használata. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkezésének, felismerésének ideje, kóroka, mértéke és a fejlesztés megkezdésének ideje. Fejlesztésüket segíti a korszerű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák (adó-vevő) használata.

A hallássérült tanulók fejlesztésnek alapelvei:

  • Speciális segédeszközök használatának kialakítása, az érdeklődés felkeltése a környező világ iránt.
  • Működő érzékszervek fokozott kihasználása.
  • Segítség biztosítása a nyelvi kommunikáció gyengeségéből fakadó hátrányok kompenzálásához.
  • A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezés formáinak elsajátíttatása.
  • Az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszerek kialakítása.
  • A vizuális percepció, az önkifejezés, a valóság képi megjelenítésének beépítése a tanulási folyamatokba.
  • A megfelelő beszédmód, beszédhallás, artikuláció komplex, folyamatos fejlesztése.
  • Az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formáira való felkészítés.
  • Az önbizalom és az önkritika reális egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása.

3.4 Enyhén értelmi fogyatékos tanulók

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő. A kifejtett alapelveken túl együtt nevelésükhöz szükséges a megfelelő gyógypedagógus foglakoztatása, a speciális tanterv, tankönyvek használata.

Az iskola helyi tanterve részletesen tartalmazza – évfolyamokra lebontva az enyhén értelmi fogyatékos tanulókra vonatkozó fejlesztési feladatokat, tartalmakat, követelményeket.

3.5 A beszédfogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók

A beszédfogyatékos és a súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartás, figyelem és a részképesség zavarral küzdő tanulók esetében nem, vagy nehezen határozhatók meg egységes jellemző jegyek, tünetek.

A megfogalmazott elvek az egyéni sajátosságok, lehetőségek tükrében értelmezendőek.

A magatartás és figyelemzavarral küzdőtanulók esetében törekedni célszerű:

  • Egyénhez igazított követelmények, elvárások megfogalmazására.
  • Egyéni lehetőségekhez igazított következetes szokásrend kialakítására.
  • Egyéni lehetőségekhez, szükségletekhez igazodó tanulási környezet kialakítására.
  • A szabályok kialakítására, azok belsővé válásának segítésére.
  • A belátásra épülő nevelési helyzetek meg teremtésére.
  • A tanuló viselkedéséhez igazított, a pozitívumokat kiemelő visszajelzések alkalmazására.
  • Az önmagához mért fejlődés segítésére gyakori pozitív visszajelzésekkel.
  • A művészetekben rejlő lehetőségek tudatos felhasználására.
  • A tanuló optimális helyének megválasztására
  • Együttműködésre a kortárscsoporttal, a családdal.
  • Együttműködésre a segítő szakemberekkel, szervezetekkel.

3.6 A részképesség zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) küzdő és a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének elvei:

  • A tanulók fejlesztése gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus közreműködését igényli.
  • A tanulók fejlesztése differenciáltan, egyéni haladási ütemben, egyéni fejlesztési elv alapján történik.
  • Diszlexia, diszgráfia esetén szükséges a lassított tempójú, egyéni sajátosságokhoz igazított olvasás, írás tanítás lehetőségének biztosítása, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése.
  • Kompenzáló technikák kialakítása és alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.
  • Szükség esetén speciális eszközök (auditív eszközök, gépi írás, szövegszerkesztő,
  • Diszkalkulia esetén kiemelten szükséges az észlelés, érzékelés, emlékezet, gondolkodás összehangolt fejlesztése, a téri relációk fejlesztése, a szerialitás erősítése.
  • A tanulási helyzetek során a tapasztalás, a manipuláció, a matematikai eszközök használatának előtérbe helyezése szükséges.
  • Egyéni szükségletekhez igazított gyakorlási lehetőség biztosítása.
  • Szakértői vélemény alapján az értékelés alóli felmentés alkalmazása lehetséges.

4. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

–          szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

–          az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

–          felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

–          egyéni foglalkozások;

–          képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

–          nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

–          az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

–          a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

–          iskolai sportkör, szakkörök;

–          a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

–          szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

–          a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

–          a szülőkkel való együttműködés;

–          családlátogatások;

–          szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

–          szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

5. A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek:

Tehetséggondozó tevékenységünk során a kiemelkedő teljesítményre képes tanulóinkat oly módon segítjük, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, alkotó egyénekké váljanak.  Akkreditálás alatti Tehetségpontként,  e cél elérése munkánk fő feladatkörei a következők:

–          A tehetségfogalom meghatározása

–          A tehetségazonosítás

–          A tehetséggondozás

A Mönks-Renzulli-féle tehetségkoncepciót alkalmazzuk a további tehetségidentifikációs munkánkhoz. Renzulli „háromkörös” modelljében a tehetség az átlag feletti képességek, kreativitás és feladatelkötelezettség interakciójában jelenik meg. Mönks az iskola, a család és a kortársak szerepét is hangsúlyozza. Hisszük és valljuk, hogy az iskolának, a pedagógusoknak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában.

 

 

Az iskolai tehetségazonosítás során a szubjektívtől az objektív dimenziók mentén haladunk. /Herskovits-Gyarmathy/ alapján. Abból indulunk ki, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. Ezt a tehetséget igyekszünk felfedezni és fejleszteni. A tehetséggondozás már elkezdődik az alsó tagozaton.

3.1. Alsó tagozat tehetségsegítési területei

A kisiskolás korban elsősorban alapozó munkát végzünk, valamint a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit próbáljuk hatékonyan fejleszteni. /Pl.: anyanyelvi, matematikai képességek, memória/ Mivel a speciális képességek ebben az életkorban kevésbé alakulnak még ki, nem alkalmazzuk az alapozó időszakban a gazdagító programokat.

Tehetséggondozó feladatunknak tekintjük, hogy a kiemelkedő teljesítményre képes gyerekeket oly módon segítsük, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, alkotó egyénekké váljanak. Célunk a tapasztalatszerzésre épülő megismerés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása és az egyéni fejlettséghez igazodó, differenciált fejlesztés.

Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében alkalmazzuk az alsó tagozaton az egyéni tehetséggondozást /délutáni elfoglaltságként 1-2-3 tanulóval/, a kooperatív tanulási technikákat és a projektpedagógiát. Utóbbi Komplex Tehetséggondozó Műhely formájában működik.

3.2. Felső tagozat tehetségsegítési területei

A differenciált képességfejlesztő program az 5-8. osztályos tanulók számára készült. A komplex fejlesztés az 5. osztályban kezdődik el. A program a képességek fejlesztésére irányul, a gazdagítás szervezeti kereteit a délutáni blokkok adják. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon is megvalósítjuk a tanulók önálló ismeretszerzésére épülő tanítási – tanulási formát.  Azokat a célokat valósítjuk meg tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, amelyek programunk bemutatásának elején találhatóak. A program alapelvei: tudományterületek integrálása a képességfejlesztés érdekében; a tudásszint növelése a szaktárgyi versenyekbe történő bekapcsolódással; a tanulók kreativitásának fejlesztése és a tevékenység-központúság.

A tehetségfejlesztést integrált formában végezzük. Délelőtt minden tanuló a saját osztályában tanul. Feladatunk a tantervi követelmények minél magasabb szinten történő, illetve a képességeknek megfelelő elsajátítása. A program a délelőtti tanórákon alkalmazott differenciáláson túl a délutáni foglalkozásokkal egészül ki. Célunk az ismeretfeldolgozás és a képességfejlesztés. Az idegen nyelvet tanulóink csoportbontásban tanulják emelt és alap szinten.

Minden osztály számára tanulás-módszertani foglalkozást biztosítunk szakköri keretben, melynek elemei a tanórákba is beépülnek. Így lehetőség nyílik a mérési eredményeket figyelembe véve az alulteljesítő tehetségek számára a megfelelő fejlesztést elvégezni, hiszen ezek a tanulók többnyire nehéz körülmények között élnek. Sokszor a gyengébb tanulmányi teljesítmény hátterében nem a képességek hiánya áll, hanem az, hogy nem rendelkeznek tanulóink a megfelelő tanulási stratégiákkal. A fejlesztő munka során a megismerő folyamatokra fektetünk nagy hangsúlyt, így a figyelem, az emlékezet, a megértő és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére. Mindezeket sok-sok gyakorlattal, célirányos játékokkal segítve. Tanítjuk a gyerekeknek az olvasási technikákat (ÁK3E vagy PQRST) módszert, jegyzetelést, átszerkesztést /rosszul szerkesztett szövegeket áttekinthetővé tesszük/, grafikus ábrák készítését, mnemotechnikai eljárásokat, a feleléstechnikát és a vizsgaszorongás kezelését. Ezekből is látszik, hogy az egyéni tanulási stratégiák fejlesztése nagyon összetett feladat: sok elemet kell figyelemmel kísérni, azoknak rendszerré kell összeállni. Elégedettséggel tölt el bennünket, amikor a fejlesztő munka eredményeként láthatjuk, hogy a gyerekek a mechanikus tanulási technikák háttérbe szorításával elkezdik hatékonyan használni a szervezett és mélyre hatoló stratégiákat. Így nő a sikerélmény, ami szorosan összefügg a motivációval, kölcsönösen hatva egymásra. A foglalkozásokat osztálykeretben tartjuk, magas létszámú osztály esetén csoportbontásban.

A tanórán kívüli foglalkozások keretében alkalmazzuk az 1-3 fő részére szervezett egyéni tehetséggondozást is, ahol a pedagógusok versenyekre készítik fel a tanulókat. Délután gazdagító foglalkozásokon vehetnek részt tanulóink, melyek a következők: anyanyelv, matematika, idegen nyelv, sakk, természettudomány. A programok összeállításánál, megvalósításánál kiemelt feladatunk a tanulók feldolgozási készségeinek, kritikus, kreatív, problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése. Felkészítjük őket a kutatásra, döntéshozatalra.

Az anyanyelvi blokk keretében helyesírási ismeretek, szépirodalmi művek feldolgozása, közlésformák megismerése és alkalmazása, könyvtárhasználati ismeretek, az informatika, a reklám, a média világában való eligazodás, idegenvezetés hazánk nagyobb városaiban témakörök szerepelnek.

Az képzőművészeti blokk célja, hogy megismerjék az alapvető rajzi és festési technikákat, illetve ennek megvalósítása által kibontakozhasson sokszínű, alkotó fantáziájuk. megismerkednek a formázás és a gipszöntés technikájával, kisplasztikák készítésével.

A matematika blokk célja a figyelem, az emlékezet, a logikus gondolkodás fejlesztése, összefüggések megállapítása. Az ismeretek elsajátítása játékos feladatokkal történik. A tanulók önálló ismeretszerzéssel, kiselőadások megtartásával bővíthetik tudásukat.

A sakkoktatás céljaként a tanulók teljes személyiségének formálását, az értelmi képességek fejlesztését jelöltük meg. Legalapvetőbb feladat a sakk kód-, jel- és szimbólumrendszerén keresztül a sakkjáték törvényszerűségeinek megismertetése, felfedezése. A rendszeresen sakkozó gyerekeknél gyorsabban és hatékonyabban fejlődnek az értelmi képességek, amelyek elősegítik a tanulási folyamatok megvalósulását. Ennek a transzferhatásnak az értelmében a cél nem elsősorban a versenyszerűen sakkozni tudó tanulók kinevelése, hanem a sakkozáson keresztül olyan képességek, készségek fejlesztése, amelyek elősegítik az iskolai tanulási folyamatok hatékonyabbá válását. A sakkozó gyerekek egyéb tevékenységeiket is céltudatosabban, gyorsabban és pontosabban végzik. Különösen kisiskolás korban fejlődik általa az írás- és olvasáskészség és általában az értelmi képességek is. Fejleszti továbbá a logikus gondolkodást, a problémamegoldást, a kreativitást. A sakkjátékkal bizonyos személyiségjegyeket is erősítünk: kitartást, megfontoltságot, tervszerűséget, kockázatvállalást, döntési képességet. A sakkozás hatására fokozatosan tudatosul tanulóink autonómiája, megnő reális önbizalmuk.

A programban résztvevő tanulók mindegyike valamelyik blokk tagja, de rugalmas átjárást biztosítunk a számukra. Azoknak a tanulóknak, akik nem vesznek részt a programban, illetve alulteljesítők, integráció révén korrepetálást, felkészítő foglalkozást szervezünk a blokkrendszer tantárgyaiból. A pedagógusok fontos feladatuknak tekintik az alulteljesítő tehetségek fejlesztését, mely egyáltalán nem könnyű feladat. Többnyire a tanulók nem motiváltak, nem pozitív az iskolához való viszonyuk, szüleik általában nem veszik fel a kapcsolatot az iskolával, az osztályfőnökkel, szaktanárokkal. Ezért a pedagógusok igyekeznek megnyerni a szülőt, bevonni az iskolai rendezvényekbe, kirándulásokba. A tanulóknak rendkívül nagy szükségük van motiválásra, dicséretre. A pedagógusok igyekeznek megtalálni azt a területet, ahol a tanuló tehetséges, s erre a területre nagy hangsúlyt fektetnek. A munkaközösség a havi rendszerességgel megtartott foglalkozásokon külön foglalkozik az alulteljesítő tehetségek tanulmányi eredményével, motiválásuk lehetőségével, a különféle iskolai programokba való bekapcsolódásuk módjaival. A differenciálást alkalmazzuk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. A sokféle szempontot figyelembe véve iskolánkban a differenciálás következő módjait alkalmazzák a pedagógusok:

  •  differenciált csoportmunka
  •  individualizált munka (egyéni feladat)
  •  differenciált házi feladat
  •  differenciált motiváció
  •  feladat, információhordozó készítése
  •  korrepetálás a tanórán kívül
  •  differenciált értékelés
  •  segítségadás más tanulóknak

Munkánk során a szülők aktív közreműködésére is számítunk. Az osztályfőnökök folyamatos kapcsolatot tartanak a programban résztvevő tanulók szüleivel. Szülői értekezleteken, fogadóórákon is lehetőség nyílik a személyes beszélgetésre, így a szülő és a pedagógus között létrejön az információcsere a következő témákban:

  • célok tisztázása
  • a fejlődés értékelése
  • a gyermek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés
  • közös programok szervezése
  • pályaválasztás irányítása

Az intézmény minden évben pályaválasztási fórum megszervezésével is segíti a továbbtanuló gyermekeket és szüleiket.

  1. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek
  • telephelyünkön, képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;
  • szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,
  • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
  • felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
  • egyéni foglalkozások;
  • a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;
  • nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
  • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
  • a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
  • iskolai sportkör, szakkörök;
  • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
  • szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
  • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
  • a szülőkkel való együttműködés;
  • családlátogatások;
  • szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
  • szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

3.10 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái

3.10.1    Az iskola közösségeinek együttműködése

Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése

  1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.
  2. Az együttműködés fórumai:

–          az iskolavezetőség ülései,

–          a különböző értekezletek,

–          megbeszélések,

–          munkacsoportok

  1. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.
  2. Az igazgató az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
  3. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

–          az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

–          az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

  1. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, vagy a közalkalmazotti tanáccsal.

A szakmai munkaközösségek együttműködése

  1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.
  2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

–          a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

–          iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

–          iskolán kívüli továbbképzések,

–          a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

  1. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

  1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

–          az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

–          a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

–          az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

  1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
  2. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.
  3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

  1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
  2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
  3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
  4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

–          a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

–          tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

–          sportélet;

–          túrák, kirándulások szervezése;

–          kulturális, szabadidős programok szervezése;

–          a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

  1. Ezekben a kérdésekben

–          az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

–          a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

  1. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
  2. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

–          az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

–          a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

–          az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

–          a házirend elfogadása előtt.

  1. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) és a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.
  2. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

  1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

–          az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

–          az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein,

–          évente két fogadóórán.

  1. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a)      Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

b)      Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

c)      Szülői értekezlet.

Feladata:

–          a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

–          a szülők tájékoztatása

  • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
  • az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
  • a helyi tanterv követelményeiről,
  • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
  • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
  • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
  • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
  • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

d)     Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

e)      Nyílt tanítási órák.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

f)       Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

  1. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási órák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
  2. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.
  3. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel.
  4. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől  előre egyeztetett időpontban kérhetnek tájékoztatást.
  5. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.
  6. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

–          az iskola honlapján;

–          az iskola fenntartójánál;

–          az iskola irattárában;

–          az iskola könyvtárában;

–          az iskola nevelői szobájában;

–          az iskola igazgatójánál;

–          az iskola igazgatóhelyetteseinél.

3.10.2    2.Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai,
együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

  1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
  • Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
  • Az intézmény működtetőjével: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
  • A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 2800 Tatabánya Fő tér 6., Német Nemzetiségi Önkormányzat
  • A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel
  • A területileg illetékes nevelési tanácsadóval

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

  1. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
  • Az iskolát támogató Sárberki Minerva Alapítvány, és a Sárberki Gyermekekért Alapítvány kuratóriumával.
  • A városi és megyei közművelődési intézményekkel
  • Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: Coloplast Hungary Kft. Tatabánya
  • Az iskolában hitoktatást tartó egyházakkal.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy a igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

  1. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Sárberki Rendelő Intézet illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.
  2. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.
  3. Igazgató döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai:
  • nyugdíjas klub
  • énekkar
  • Vöröskereszt
  1. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába:
  • Lámpás a tehetségekért Komárom-Esztergom Megyei Tehetségsegítő Tanács

3.11 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

  1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
  • osztályozó vizsga,
  • pótló vizsga,
  • javítóvizsga.
  1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
  • a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
  • engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
  • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  1. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
  2. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
  3. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok, valamint a 22/2013.(III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló szabályok szerint szervezzük meg.
  4. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
  • osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal
  • javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

 

 

  1. 7.      Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg, a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:

–          2013/2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon

–          2014/2015. tanév júniusban: A második és hatodik évfolyamon

–          2015/2016. tanév júniusban: A harmadik és hetedik évfolyamon

–          2016/2017. tanév júniusban: A negyedig és a nyolcadik évfolyamon.

  1. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak, egyéni elbírálás alapján felmentéstől függően:

 

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI
VIZSGA
ALSÓ TAGOZAT
Magyar nyelv ÍRÁSBELI
Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI
Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI
Matematika ÍRÁSBELI
Etika SZÓBELI
Környezetismeret ÍRÁSBELI
Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI
Vizuális kultúra GYAKORLATI
Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI
Testnevelés és sport GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT
Magyar nyelv ÍRÁSBELI vagy SZÓBELI
Magyar irodalom ÍRÁSBELI vagy SZÓBELI
Idegen nyelvek ÍRÁSBELI vagy

SZÓBELI MatematikaÍRÁSBELIvagy

SZÓBELI Etika SZÓBELI Történelem SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELIvagy

SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELIvagy

SZÓBELI KémiaÍRÁSBELIvagy

SZÓBELI BiológiaÍRÁSBELIvagy

SZÓBELI FöldrajzÍRÁSBELIvagy

SZÓBELI Ének-zene SZÓBELIGYAKORLATIHon- és népismeret SZÓBELI Vizuális kultúra  GYAKORLATIInformatika SZÓBELIGYAKORLATITechnika, életvitel és gyakorlat  GYAKORLATITestnevelés és sport  GYAKORLATI

 

3.12 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei

  1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
  2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.
  3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
  • a szülő személyi igazolványát;
  • a gyermek lakcímkártyáját;
  • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;
  • a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
  • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
  1. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
  • a tanuló anyakönyvi kivonatát;
  • a szülő személyi igazolványát;
  • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
  • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
  1. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
  2. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.
  3. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.
  4. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.
  5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

4.   Helyi tanterv

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázat foglalja össze:

TANÉV

ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013-

2014

2013

2007

20072007

2013

2007

2007

2007

2014-

 

2015

2013

2013

20072007

2013

2013

2007

2007

2015-

 

2016

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2007

2016-

 

2017

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

 

 

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik:

  • 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.
  • 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai a 2004/2005-ös tanévtől az első évfolyamon, majd felmenő rendszerben

Tantárgy    1. évf.    2. évf.     3. évf.    4. évf.
Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti
 Magyar nyelv és irodalom 296 8 296 8 277,5 7,5 259 7
 Matematika 148 4 148 4 148 4 148 4
 Informatika 37 1 37 1 37 1 37 1
 Idegen nyelv 37 1 111 3
 Környezetismeret 37 1 37 1 55,5 1,5 74 2
 Ének-zene 37 1 37 1 55,5 1,5 55,5 1,5
 Rajz és vizuális kultúra 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 1,5
 Technika és életvitel 55,5 1,5 55,5 1,5 37 1 37 1
 Testnevelés és sport 111 3 111 3 111 3 111 3
 Szabadon tervezhető óra 18,5 18,5 0 0
Kötelező óraszám a törvényben 740 20 740 20 740 20 832,5 22,5
Éves összes óraszám 795,5 21 795,5 21 814 22 888 24

5-8. évfolyam óraterve 2008/2009-es tanévtől

Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti
Magyar nyelv és irodalom (dráma) 148 4 148 4 148 4 129,5 3,5
Történelem és állampolgári ismeretek

(hon és népismeret)742742742742 Idegen nyelv11131113111

(+74ó)3111

(+74ó)3 Matematika14841484129,53,51484 Informatika37137137

(+37ó)137

(+37ó)1 Természetismeret74255,51,5 ?     Fizika   0,555,51,555,51,5 Biológia és egészségtan    55,51,555,51,5 Kémia    55,51,555,51,5 Földrajz  371 ?55,51,555,51,5 Ének-zene371371371371 Rajz55,51,555,51,537118,50,5 Mozgóképkultúra és médiaismeret      371 Technika és életvitel37137137118,50,5 Testnevelés és sport (tánc)1113111392,52,592,52,5 Ember és társadalomismeret, Etika    18,50,518,50,5 Osztályfőnöki

37118,50,518,50,518,50,5Egészségtan  18,50,5    Kötelező óraszám a törvény alapján832,5 832,5 925 925  Éves összes óraszám869,523,588824980,5

(+74óv.37ó)26

(+2

v.1ó)962

(+74óv.37ó)26

(+2

v.1ó)

A nyolc évfolyamos iskola 6-16 éves tanulók oktatását, nevelését végzi. A 2013/2014-es tanévtől az iskolaotthonos nevelés-oktatás a 2062012. (VIII.31.) EMMI rendelet 19.§ (5) bekezdése értelmében kifutó rendszerben megszűnik. Így az alsó tagozat első, harmadik és negyedik évfolyamán hagyományos szervezeti keretek között tantárgycsoportos formában tanítunk.

4.1      A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül:

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”,

valamint

    2.sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a székhely a Dráma és tánc tantárgyat, a telephely a Hon-és népismeretet tanítja.

Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV
1-4. évfolyam Ének-zene A változat
5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom B változat
5-8. évfolyam Biológia A változat
5-8. évfolyam Fizika B változat
5-8. évfolyam Kémia B változat
5-8. évfolyam Ének-zene A változat

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

4.2      A kötelező tanórai foglalkozások időkerete 10%-ának felhasználása

ÉVFOLYAM Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra
1. évfolyam

1. évfolyamKörnyezetismeret

Technika0,5óra

0,5 óra2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom1 óra2. évfolyam

2. évfolyam Környezetismeret,

Technika 0,5 óra

0,5 óra 3. évfolyamMagyar nyelv és irodalom1 óra3. évfolyam informatika

idegen nyelv 1 óra

1 óra4. évfolyamMagyar nyelv és irodalom1 óra4. évfolyam

4. évfolyamMatematika

informatika 1 óra

1 óra 5. évfolyam Idegen nyelv 1 óra 5. évfolyam Informatika1 óra 6. évfolyam Matematika 1 óra 6. évfolyam

6. évfolyam

6. évfolyamIdegen nyelv

Természetismeret

Vizuális kultúra1 óra

0,5 óra

0,57. évfolyamMagyar nyelv és irodalom1 óra7. évfolyam

7. évfolyamMatematika

Idegen nyelv1 óra

1óra8. évfolyamMatematika1 óra8. évfolyam

8. évfolyamIdegen nyelv

Technika-életvitel1 óra

1óra

  1. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:

–          2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon.

–          2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon.

–          2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon.

–          2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használták fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület döntött.

  1. Székhelyünkön a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol vagy német nyelvet, telephelyünkön német nemzetiségi vagy német nyelvet tanulják.

4.3      A választott kerettanterv feletti óraszámok és évfolyamonkénti bontása

4.3.1        Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon (székhely)

Tantárgyak

1.

évfolyam

2.

évfolyam

3.

évfolyam

4.

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

8

8

7

7

Angol, német nyelv

1

2

Matematika

4

4

4

5

Etika

1

1

1

1

Környezetismeret

1,5

1,5

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1,5

1,5

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Informatika

1

1

Összes heti óra

25

25

25

27

4.3.2        Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon (székhely)

Tantárgyak

5.

évfolyam

6.

évfolyam

7.

évfolyam

8.

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4

Etika

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Dráma és tánc

1

Vizuális kultúra

1

1,5

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Összes heti óra

28

28

31

31

 


Kötelező tantárgyak és óraszámok 1-8 évfolyamon (telephely német nemzetiségi)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

magyar nyelv és ir.

7

7

6

7

4

5

4

5

idegen nyelv

5+1

5+1

5+1

5+1

5+1

5+1

5+1

5+1

matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

etika

1

1

1

1

1

1

1

1

történelem

2

2

2

2

körny./természet.

1

1

1

2

2

2

fizika

1,5

1,5

kémia

1,5

1,5

biológia

1,5

1,5

földrajz

1,5

1,5

ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

hon és népismeret

1

vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

1

1

technika

1

1

1

1

1

1

1

testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

osztályfőnöki

1

1

1

1

27

27

27

29

30

30

33

33

 


Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1-8 évfolyamon (telephely normál)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

magyar nyelv és ir.

8

8

7

7

5

5

4

5

idegen nyelv

2

3

3

3

3

matematika

5

5

5

5

4

4

4

4

etika

1

1

1

1

1

1

1

1

történelem

2

2

2

2

körny./természet.

1

1

1

1

2

2

fizika

1,5

1,5

kémia

1,5

1,5

biológia

1,5

1,5

földrajz

1,5

1,5

ének-zene

2

2

2

2

1

1

1

1

hon és népismeret

1

1

vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

1

1

életvitel/technika

1

1

1

1

1

1

1

gazdálkodási ism.

1

1

testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

osztályfőnöki

1

1

1

1

 

25

25

25

27

28

28

31

31

4.4      A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

  1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.
  2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.
  3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
  4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
  5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
  • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
  • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
  • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
  1. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

 

 

 

 

4.5      A magasabb évfolyamra lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a Pedagógiai Program “A továbbhaladás feltételei” c. fejezetében meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2. évfolyamtól a 8. évfolyam végéig minden tantárgyból legalább az “elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló a 2. évfolyam félévétől a 8. évfolyam végéig a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez “elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

Ha a tanuló a 2. évfolyam félévétől a 8. évfolyam végéig a tanév végén három tantárgyból szerez “elégtelen” osztályzatot, a nevelőtestület mérlegelésétől függően javító vizsgát tehet, vagy az évfolyamot ismételni köteles.

Ha a tanuló a 2. évfolyam félévétől a 8. évfolyam végéig a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez “elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

A tanuló – a szülő írásbeli kérelmére- a 2. évfolyam félévétől a 8. évfolyam végéig igazgatói engedéllyel megismételheti abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne.

Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása:

együtt a kettőszázötven tanítási órát, vagy

egy adott tartárgyból a tanítási órák harminc  százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

mulasztásai miatt engedélyezték;

magántanuló volt.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsgát le kell tenni a készségtantárgyak kivételével minden tantárgyból.( EMMI rendelet alapján.)

4.6      A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében feladatunk a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az 1-4. évfolyam a képességek megismerésére és fejlesztésére, készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozására, attitűdök alakítására irányulnak. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az alsó tagozaton megkezdett együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat.

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével célunk az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, az osztályközösségben. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával a helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása a célunk.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Kiemelt figyelmet fordítunk a kreativitás fejlesztésére, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges terhelésére, az érési folyamatuk követésére, a személyre szóló, fejlesztő értékelésre.

A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítására és a mentális képességek célirányos fejlesztésére, az önálló tanulás és az önművelés alapozására törekszünk.

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

  • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
  • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
  • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,
  • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
  • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

4.7      A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

  1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
  2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
  3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
  4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:
  • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
  • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
  1. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában
  2. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott
    – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
  3. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
  • Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
  • A második évfolyamtól a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
  • Az első évfolyamon félévkor és év végén, tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
  • KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
  • JÓL TELJESÍTETT
  • MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
  • FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
  • A második évfolyamtól félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
  1. A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
  2. 9.      Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
  3. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább 1 érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
  4. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
  5. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %:

elégtelen (1)

34-50 %:

elégséges (2)

51-75 %:

közepes (3)

76-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)
  1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
  2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

  1. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a)      Példás (5) az a tanuló, aki:

–          a házirendet betartja;

–          a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

–          kötelességtudó, feladatait teljesíti;

–          önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

–          tisztelettudó;

–          társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

–          az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

–          óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

–          nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b)      Jó (4) az a tanuló, aki:

–          a házirendet betartja;

–          tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

–          feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

–          feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

–          az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

–          nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c)      Változó (3) az a tanuló, aki.

–          az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

–          a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

–          feladatait nem minden esetben teljesíti;

–          előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

–          a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

–          igazolatlanul mulasztott;

–          osztályfőnöki intője van.

d)     Rossz (2) az a tanuló, aki:

–          a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

–          feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

–          magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

–          társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

–          viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

–          több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

–          több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

  1. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
  2. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
  3. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

  1. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a)      Példás (5) az a tanuló, aki:

–          képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

–          tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

–          a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

–          munkavégzése pontos, megbízható;

–          a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

–          taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b)      Jó (4) az a tanuló, aki:

–          képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

–          rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

–          a tanórákon többnyire aktív;

–          többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

–          taneszközei tiszták, rendezettek.

c)      Változó (3) az a tanuló, akinek:

–          tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

–          tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

–          felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

–          érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

–          önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d)     Hanyag (2) az a tanuló, aki:

–          képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

–          az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

–          tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

–          feladatait többnyire nem végzi el;

–          felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

–          a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

–          félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

  1. Azt a tanulót, aki képességihez mérten

–          példamutató magatartást tanúsít,

–          vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

–          vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

–          vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

–          vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

  1. Az iskolai jutalmazás formái.

a)      Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

–          szaktanári dicséret,

–          napközis nevelői dicséret,

–          osztályfőnöki dicséret,

–          igazgatói dicséret,

–          nevelőtestületi dicséret.

b)      Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

–          szaktárgyi teljesítményért,

–          példamutató magatartásért,

–          kiemelkedő szorgalomért,

–          példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben és könyvjutalomban részesíthetők.

c)      Az nyolc éven át kimagasló eredményt elért, közösségi munkában kimagasló teljesítményt nyújtott tanulók Sárberki díjat kapnak, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A díjat a tantestület véleménye alapján adjuk ki.

d)     Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e)      Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

f)       A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

  1. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
  2. Azt a tanulót, aki

–          tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

–          vagy a házirend előírásait megszegi,

–          vagy igazolatlanul mulaszt,

–          vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

  1. Az iskolai büntetések formái:

–          szaktanári figyelmeztetés;

–          napközis nevelői figyelmeztetés;

–          osztályfőnöki figyelmeztetés;

–          osztályfőnöki intés;

–          osztályfőnöki megrovás;

–          igazgatói figyelmeztetés;

–          igazgatói intés;

–          igazgatói megrovás;

–          tantestületi figyelmeztetés;

–          tantestületi intés;

–          tantestületi megrovás.

  1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
  2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

–          az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

–          az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

–          a szándékos károkozás;

–          az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

–          ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

  1. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
  2.  Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
  3. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

4.8      Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra:

– a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott, műveltség területi oktatással,

– iskolai sportkörben való sportolással,

– versenyszerűen spottevékenységet folytató igazolt egyesületi tagsággal rendelkező vagy sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

 

4.9      A tanulók fizikai állapotának mérése

A  köznevelésről szóló törvény 80.  § (1)  bekezdése alapján az országos mérés, értékelés

keretében  gondoskodunk  a  tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról.

 

4.10A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

a)      Intézményünk működésében az egyenlő bánásmód követelményei érvényesülnek

  • az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásában, a felvételi kérelmek elbírálásában,
  • teljesítmények értékelésében,
  • az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosításában és igénybevételében,
  • az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférésben,
  • az oktatásban megszerezhető bizonyítványok, oklevelek kiadásában,
  • a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférésben,
  • az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetésében.

b)      Feladatok, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében tett intézkedések.

  • A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylő szülők megfelelő tájékoztatást kapjanak az iskolai végzettséghez kötődő nyilatkozataikhoz, váljék teljes körűvé a nyilatkozattétel a HHH tanulókról.
  • Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A HH és HHH tanulók részvételi arányának növelése az emelt óraszámú idegen nyelvi képzésben.
  • Az iskolai nevelésben, oktatásban a teljes körű integráció megvalósítása.
  • A HH és HHH tanulók részvételi arányának növelése a művészetoktatásban, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a nyári táborokon, az Útravaló ösztöndíj programban.
  • A HH és HHH tanulók körében a mulasztási átlag iskolai átlagra való csökkentése.
  • A HH és HHH tanulók kompetencia mérési eredményeinek javítása, az osztályismétlések számának vizsgálata.
  • A mérési eredményekben az országos átlaghoz viszonyított lemaradás esetén intézkedési terv készítése a tanulók megsegítésére.
  • A tanulók osztályba sorolásakor felmenő rendszerben figyelemmel kell kísérni, hogy a párhuzamos osztályokban a HHH tanulók aránya ne legyen több 25%-nál.
  • Ingyenes étkezés, ingyenes tankönyv, a művészetoktatásban térítési díj mentességének biztosítása a HH és HHH tanulók körében a törvényi előírásoknak megfelelően.

4.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

A házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

  1. Hétköznap:

minden tantárgyból adható szóbeli és írásbeli házi feladat.

Egy-egy tantárgyra fordított felkészülési idő az átlagos képességű tanulónál ne haladja meg:     felső tagozaton: fél órát

alsó tagozaton: 20 percet

  1. Hétvégére (munkaszüneti napon):

Minden tantárgyból adható szóbeli és írásbeli házi feladat, de ennek mértéke ne haladja meg a hétköznap adott lecke mennyiségét.

  1. Őszi – téli – tavaszi szünetre:

Minden tantárgyból adható szóbeli és írásbeli házi feladat

  1. Nyári szünetre:

Se szóbeli, se írásbeli házi feladat nem adható fel. Javasolható a kötelező olvasmány elolvasása.

A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

4.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet az informatikát és a technikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, és készségek, képességek fejlesztésére több idő jusson.

A csoportalkotás nem képességek szerint történik, elsősorban a létszám arányos elosztására törekszünk.

4.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

4.13.1    Az iskola egészségnevelési elvei

  • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
  • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
  • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel
  • a táplálkozás,
  • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
  • a családi és kortárskapcsolatok,
  • a környezet védelme,
  • az aktív életmód, a sport,
  • a személyes higiénia,
  • az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
  • a szexuális fejlődés területén.
  • a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
  • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
  • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

4.13.2    Az iskola környezeti nevelési elvei

 

  1. a környezet fogalmával,
  2. a földi rendszer egységével,
  3. a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
  4. a környezetvédelem lehetőségeivel,
  5. lakóhelyünk természeti értékeivel,
  6. lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
  7. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
  8. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
  9. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
  10. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

4.14 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

4.14.1    A pedagógiai program érvényességi ideje

4.14.2    A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

–          A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

  1. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
  2. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

4.14.3    A pedagógiai program módosítása

–          az iskola igazgatója;

–          a nevelőtestület bármely tagja;

–          a nevelők szakmai munkaközösségei;

–          a szülői munkaközösség;

–          az iskola fenntartója.

  1. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján az igazgatónak javasolhatják.
  2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség és a Német Nemzetiségi Önkormányzat véleményét.
  3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.
  4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.
  5. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.
  6. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. sarberki.hu
  7. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
  8. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

4.14.4    A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

–          az iskola honlapján;

–          az iskola fenntartójánál;

–          az iskola irattárában;

–          az iskola könyvtárában;

–          az iskola nevelői szobájában;

–          az iskola igazgatójánál.


 

A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

A Sárberki  Általános Iskola pedagógiai programját az intézmény vezetősége a 2013 év augusztus hó 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; aláírás.)

A Sárberki Általános Iskola pedagógiai programját a szülői munkaközösség, illetve a Német Nemzetiségi Önkormányzat a 2013. év augusztus hó 30. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az iskolaszék elnökének aláírása.)

A Sárberki  Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Sárberki Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

 

 

A Sárberki Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület

a 2013 év augusztus hó 30. napján tartott ülésén elfogadta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

 

A Sárberki Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt:

                                                                            ………………………………………….

                                                                                             igazgató

 

 

Vélemény, hozzászólás?